Bárczy János: Egy m. kir. százados bizalmas feljegyzései

A fiktív napló írója nemes Dereng Ádám, magyar királyi százados, aki nem vesz tudomást tényleges környezetéről, még mindig a királyi honvédség tisztikara tagjának tartja magát, akinek alapvető feladata, hogy a 316-os magaslatot az utolsó leheletéig védje. Ez a bizonyos magaslat a napló jelenidejében szülei kastélya és annak parkja, amelyben ugyan jelenleg a helyi Közakarat Mezőgazdasági Termelőszövetkezet központi irodája székel, de amelyről az egyetlen örökös sohasem mondott le. Udvarosként szolgál a kastély körül, jól végzi munkáját, még jutalmat is kap augusztus huszadikán. Bensejében azonban semmi közösséget nem vállal környezetével, álomvilágában minden személy sajátos szerepet játszik. Az öreg András továbbra is az ő tiszti szolgája és a kelekótya Sanyi meg a Kitti kutya századának tagjai; kötelességük halálig védeni a körletet. A napló elsősorban önigazolás, hogy mindig helyesen járt el, tiszti esküjéhez hű maradt. Valójában szánalmas kis élet volt az övé: tisztté avatása után nem sokkal a fronton találja magát, s az összeomlás után egy soha el nem követett gyilkosság miatt előbb halálra, majd 15 évi börtönre ítélik. Frigid felesége elhagyja, kisfia meghal, lányához semmi sem fűzi. Volt ludovikás barátai árulók lesznek, vagy nem tiszthez méltóan illeszkednek be az új társadalomba. A napló hűségesen beszámol rögeszméjének fokozódásáról, elméje elborulásáról.