„Lirico-groteszk? Utópia-paródia? Megértő szatíra? Kisvárosi misztika? Titokban csetlő-botló álszociográfia?
Egyik sem, de egy kicsit mindegyik, egyszóval zavarba ejtő.
Labirintus. Csapda.
Mégis be kell lépnünk, mégis bele kell lépnünk. Olvasáskutatóból lett író állította nekünk.
Vigyázzunk! Be ne lépjünk ebbe a labirintus-csapdába fonál nélkül, mert elveszünk!
Elvi fonálként szolgálhat Stégh Adélnak, a szocióvári Általános Művelődési Központ főigazgató-helyettesének kitűnő, sziklaszilárd elvi alapokon álló elemzése, amely a Zémegyei Néplapban jelent meg.” (Szocióvári Kultúrszemle)