Eötvös József a Karthausi című regényét átdolgozta Majtényi Zoltán
Csodálatos, rejtőzködő remekművet tart kezében az Olvasó, ami egy korábbi nemzedék számára az erkölcsi tudatformálás valóságos szentírását jelentette, s a ma számára legalább ilyen fontos eszmegyűjtemény.
Egy rendkívüli lélek szívbemarkolóan szép, ma is igaz, eleven gondolatai szólnak itt a romantika világából, egy újromantikus korszak hajnalán.
A szerző mélabús elmélkedéseit, kesernyés bölcselkedéseit, magasfokú humánumát olvashatjuk a kötet lapjain. Így aztán élvezhetőek azok a mély gondolatok, amelyek nagyszüleink naplóiban, emlékkönyveiben találtak jó ideig menedéket.
A történet Frankhonban játszódik, de hőseit a magyar társadalom alapindulatai mozgatják. Az ősi nemesi családból származó, de tűnödő lelkületű Gusztáv szerelmi csalódása és barátja árulása miatt kerül a legszigorúbb szerzetesi rendbe. De menekülésének, szárnyaló világfájdalmának a társadalmi meghasonulás is oka. Hol tévesztett utat a világ?
Számvetésével a szerző valami újat kíván a múlt erkölcsi csődje miatt elveszett hit és meggyőződés helyébe. Hőse lélekemelő okossággal, vígasztaló emberséggel fohászkodok világosságért egy sivár korszakban, egy világfelfordulás zűrzavara után.
Az érzékenység és bölcsesség, szív és elme gyönyörködtető művét ajánljuk az Olvasónak: a belső beszéd gazdaságát, az emberépítkezést.