Federico García Lorca: A közönség ; Címtelen színdarab

A közönség 1930-ban, Lorca "szürrealista" korszakában keletkezett, és az egyetemes színház egyik legnagyobb újítójává avatja szerzőjét. Mert ebben a műben - amelyet Lorca előadhatatlannak tartott, hisz "nincs olyan társulat, és nincs olyan közönség, amely eljátsza-ná, illetve végignézné" - Lorca az avantgarde színház, a kegyetlen színház, az abszurd, az underground vakmerő és zseniális előfutárának bizonyul, amikor szembeállítja az őszinte színházat a hazug színházzal, és a nemi azonosságra és különbségre nem tekintő, egyetemes szerelmet, az erkölcs forradalmát ágyazza költői prózájának gazdagon rétegezett jelképrendszerébe. A Címtelen színdarab Lorca utolsó színpadi töredéke, 1936-ból való. Megint csak a művészet és a valóság viszonyát tárgyalja, de már a spanyol polgárháború kitörését megelőző feszültség, a társadalmi forradalom légkörében.