Árnyéka eltűnő nevemnek... Források a Délvidék történetéhez (A XVI. századtól Trianonig)

Egyetlen kötetbe sűríteni mindazt, ami egy régió negyedfélszáz esztendős történetében kormeghatározó jelentőségű, nyilván eleve reménytelen vállalkozás; ezért arra a Források a Délvidék történetéhez második kötetének összeállítói nem is gondolhattak. Célunk nem volt más, mint ízelítőt adni az eseményekben és népmozgalmakban talán még a korábbi századoknál is változatosabb kor néhány sarkalatos sorsfordulójáról és kiemelkedő vagy éppen sorsfordító személyiségeinek látásmódjáról, tetteiről és dilemmáiról… Ha egy mondatban kellene jellemezni a korszakot, akkor azt mondhatnánk, ez az az időszak, amelynek során a Habsburgok vezetése alatt létrejön, elvirágzik és elpusztul – a meg-megújuló magyar függetlenségi törekvések mellett, azokkal együtt vagy azok ellenére – egy nyelvében és kultúrájában sokszínű dunai középbirodalom, magával rántva a bukásba a történelmi Magyarországot és annak peremvidékek közöttük a Délvidéket, magyar lakosságával együtt. Az ítélet persze így sommás, noha igaz. Ha közelebb lépünk a képhez, akkor azt is látjuk, hogy nem lehet mindent megérteni az úgynevezett nagy történelmi eseményekből, hiszen mögöttük ott van a mindennapi élet számtalan szürke ténye, a hétköznapi lét ügybuzgalma, szorgalma és keserve, és persze a Délvidéken egymás mellett élő népek fiainak ambivalens – ám korántsem csupán konfliktusos kapcsolata.